 |
|
|
Megkapjátok, bekülditek, mi meg megmondjuk, igaz-e vagy sem. Ha tudjuk. Mi ez az oldal? Vissza a főoldalra Fanatical Display (fotóblog)  mailto: RSSELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints! 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május ELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints!  |
2005. május 2., hétfő
15 millió magyar miniszterelnöke
Dávid Zoltán 1993-as, a Hitelben megjelent írása szerint a 15 milliós formula Illyés Gyulától ered, és a 60-as évek végén még valószínűleg korrekt is lehetett ez a szám. Amikor azonban Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, már nem volt 14 millió magyar sem, azóta pedig rohamosan csökkent a számuk – mutatott rá É. Kiss Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója egy tavaly decemberi rádióadásban. Legutoljára Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese beszélt a soproni EU-napok keretében arról, hogy a magyar kormánynak "nem csak az itt élő 10 millió ember, hanem a 15 milliós Kárpát-medencei magyarság" képviseletét kell ellátnia. A magyarok pontos számának meghatározását több tényező nehezíti. Magyarok olyan országokban is élnek, ahol nem ismerik a nemzetiség fogalmát, és nem készül statisztika a bevándorlókról. Ahol vannak adatok, ott is nagy a zűrzavar: egyszer anyanyelvet, máskor nemzetiséget tudakolnak, van, ahol az állampolgárságot, és van, ahol a születési helyet tartják nyilván. Ráadásul a bevallott adatok sem mindig tükrözik a valóságot, kiváltképp igaz ez a nemzetiségeit sokszor mostoha állampolgárként kezelő kelet-európai államokra. És még nem is beszéltünk a magyarországi kisebbségek többszázezres létszámú közösségeiről, akik tovább csökkentik a magyarlisták alapjának számító honi magyarság számát. É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyvéből megtudtuk: a magyarságnak körülbelül egyötödét teszik ki a szomszédos országokban élő magyarok (mintegy 2.450.000 fő). Lélekszámuk az utóbbi évtizedben rohamosan csökkent, tíz év alatt 300.000-rel lettek kevesebben. Dávid Zoltán fent idézett, Hány millió a tizenötmillió? című írásában arra figyelmeztetett: legfeljebb 14 millió magyarról beszélhetünk, ebből a Kárpát-medencei magyarság 13 millió. Kiss Jenő 1997-es, A magyar nyelvről nyelvpolitikai megközelítésben című tanulmányában 3.320.000-re becsüli a szomszéd országok magyarságát. É. Kiss Katalin könyvében részletezi a Kárpát-medencei magyarság számát. Romániában az 1992-es népszámlálási adatok szerint 1.599.000 magyar élt, számuk azonban 1992 és 2002 között 190.000-rel csökkent. A szlovákiai magyarok száma 1970 és 1990 között stagnált (567.000 fő), a legutóbbi 10 évben azonban számuk mintegy 10 százalékkal, 47.000 fővel csökkent (520.000). A Vajdaságban 1971 óta dráma mértékű a magyarság csökkenése, jelenlegi lélekszáma 290.000 körüli lehet. Az ukrajnai magyarok száma 1959 óta stagnál, számuk 2001-ben 156.000 volt. Horvátországban ma körülbelül 15.000, Szlovéniában 7.000 magyar él, Ausztriában pedig körülbelül 16.000-en értenek magyarul, és 4000-en tartják magukat magyar anyanyelvűnek. Az emigráns, nyugat-európai, amerikai, ausztráliai magyarság összlétszáma Dávid Zoltán 1993-as becslése szerint körülbelül egymillió. Túlbecsülik az amerikai magyarság létszámát azok, akik az 1980-as népszámlálásra hivatkozva azt állítják, 1,7 millió magyar él az Egyesült Államokban. Ez ugyanis csak a magyar származásúak száma, közülük csak 179 ezren beszéltek otthon magyarul, s ebből mindössze 52 ezer az USA-ban született második generációs magyar. Dávid szerint túlzó az Izraelben élő magyarok számára vonatkozó többszázezres becslés is, mert a Magyarországon születetteket, akiknek anyanyelve magyar volt s mindmáig a magyar kultúra és irodalom pártolói, még csak beleszámíthatjuk a magyar anyanyelvűek közé, de az Izraelben született gyermekeik már aligha tartják magukat magyarnak.
Megkeresésünkre É. Kiss Katalin elmondta: nem hiszi, hogy a milliós nagyságrendű hiba forrása abban van, hogy több amerikai, ausztrál stb. magyart feltételeznek, mint ahány van. Szerinte inkább a határon túli magyarság gyors fogyásával, egyre gyorsuló asszimilációjával nem néz szembe a közvélemény.
Források: É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról Dávid Zoltán: Hány millió a tizenötmillió? (Hitel 1993/8) Romsics Ignác: Múltról a mának | Politika | 2005. április 23., szombat
Orbán és a portugál közmondások
Ha már a sajtóban a régi fényképek, történetek előkapargászása dívik, íme tőlünk is egy 2002-es sztori, mely akkoriban egyedül a hvg.hu-n jelent meg. Ami új: összegyűjtöttük a beszédek eredeti cikkből hiányzó linkjeit - akit érdekel, az ominózus mondatokra a teljes szövegben is rákereshet. Orbán Viktor egy 2002-es rádiószereplése során egy általa portugál eredetűként azonosított közmondással zárta beszédét, miszerint: a vendégek mindig örömet okoznak, ha nem érkezésükkel, akkor a távozásukkal. Ugyane mondat augusztus végén, Orbán oxfordi beszédében még magyar bölcsességként szerepelt. Korábban, a Fidesz kongresszusán pedig szintén portugálként. "S mindenkit azzal vigasztalnék, ha egyáltalán még valaki vigasztalásra szorul - nem a dakotáktól, hanem a portugál népnyelv köréből hozva egy jó tanácsot -, hogy ne aggódjatok, lesz még örömünk a mostani szocialista-szabaddemokrata kormányzatban. A portugálok úgy tartják, hogy a vendégek mindig örömet okoznak - ha nem az érkezéssel, akkor a távozással” - értékelte a választások után kialakult politikai helyzetet a volt miniszterelnök június 15-én, a Fidesz kongresszusán. Augusztus 31-én között Orbán Viktor az Európai Gondolatok Hálózata (European Ideas Network -EIN) nevű, új páneurópai egyesület díszvacsoráján szólalt fel, ahol - ezúttal nem a szocialista-szabaddemokrata koalícióra, hanem saját előadására célozva - ugyane gondolattal búcsúzott hallgatóitól; ebben az esetben azonban az "ahogy mi, magyarok mondjuk" forrásmegjelölést használta (As we Hungarians say, guests - even dinner guests - are always a pleasure. If not when they come, then when they leave. Thank you very much.). Októberben egy rádióinterjúban a volt miniszterelnök ismét előhúzta az ominózus mondatot, s az újra belpolitikai tartalommal felruházott bölcsesség - egy portugálként és egy magyarként történő szereplés után - újra portugálként jelent meg. (Az O. Nagy Gábor szerkesztette Magyar szólások és közmondások című kiadványban az Orbán által idézett mondás nem található, egy ahhoz hasonló viszont igen: "Kellemetlen vendégnek kétszer örülnek". Ugyanerről szól a mondásnak a portugál kultúrkörben ismert változata is: "Visita dá duas alegrias: uma quando chega, outra quando sai", azaz "A vendég kétszer okoz örömöt: amikor megérkezik és amikor távozik". ) Orbán Viktor közmondása: egyszer magyar, kétszer portugál Kellő erő maradt a Fideszben a folytatáshoz European Ideas Network - Oxford 2002
| Politika | 2004. november 14., vasárnap
Munkásőr-köremail Brüsszelben A fotó és a képaláírás:
"Archív fotó Kovács László - mint komunista milícia tagja - gyakorlaton"
Egy tisztelgő munkásőr, aki 40-50 évvel ezelőtt nézett ki úgy, mint ma Kovács László. Az először a DunaNovaPress honlapján felbukkant kép felrakói talán maguk sem gondolták komolyan, hogy a vicces hasonlóságból ügy lesz Brüsszelben is. Az urbanlegends.freeblog.hu felkér mindenkit, aki tud valamit a fenti képen bekeretezett férfiról, küldje el az információit címünkre.
Frissítés: az első érdemi hozzászólás szerint a képet a Hócipő hozta le, még vagy 10 évvel ezelőtt, persze csak poénból.
Frissítés 2.: A Reggel című napilapnál jelentkezett egy férfi, aki azt állítja, ő van azon a munkásőr képen, amellyel meggyanúsították Kovács Lászlót. A 82 éves budapesti nyugdíjast éppen a héten műtötték a Tétényi úti kórházban. Az interjú elolvasható a Reggelben.
Kovács "munkásőr fotója" bejárta Brüsszelt (Hír TV)
Hadjárat Kovács ellen (Népszabadság) Ez a hamis kép kering Kovácsról (Blikk) | Politika | |
