 |
|
|
Megkapjátok, bekülditek, mi meg megmondjuk, igaz-e vagy sem. Ha tudjuk. Mi ez az oldal? Vissza a főoldalra Fanatical Display (fotóblog)  mailto: RSSELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints! 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május ELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints!  |
2005. december 1., csütörtök
Röhögő riporter Az alábbi videónak többféle változata kering az interneten. A rövid verzióban egy riporter orvosi műhibák áldozatait faggatja, amikor az egyik interjúalany magas hangja hallatán csillapíthatatlan röhögésbe kezd. A hosszabb verzióban interjút láthatunk a műsor házigazdájával is, aki a kínos eset hátteréről mesél. A videóból megtudjuk, a botrányos műsor után elbocsátották, a kisfilm végén pedig új munkahelyén is láthatjuk. Mindez azonban nem más, mint egy belga szórakoztató műsor, a 2000-ben és 2001-ben futott In De Gloria egy áldokumentumfilmje, Tom van Dyck főszereplésével.
A történet első fele és hazai röhögőgörcsök a TV2 Napló című műsorában. | Kamu_képek | 2005. november 29., kedd
Vizeletfestő csodaszer strandüzemeltetőknek Sötétkék, lila, piros – mindenki kiválaszthatja, melyik verziót ismerte gyerekkorában. A Stimmt’s és a Snopes által megkérdezett uszodatechnikai szakemberek szerint a vizelet hatására elszíneződő medencevíz legendája világszerte ismert, de ilyen jelzőanyagot a medencék üzemeltetői nem használnak. Az adalék meséje mindezek ellenére igen hatásos fegyvere a gyermekeiket „medencetisztaságra” nevelő szülőknek. A Snopes szerint e tévhit annyira ismert, hogy nemritkán strandok üzemeltetői is érdeklődnek e csodaszer után. Megkerestük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy Magyarországon a fürdőmedencékbe adagolható vegyszerek egészségügyi engedélyhez kötöttek. A tájékoztatás szerint vizelet hatására elszíneződő vegyületek ismertek, de Magyarországon nincs ilyen használatban, sőt nem is kértek rá engedélyt az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól. A medencék tisztántartására és a vízminőség ellenőrzésére a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló kormányrendelet, valamint egy NM rendelet tartalmaz előírásokat. Eszerint a higiénés feltételek betartásáért a fürdő üzemeltetője a felelős, de ezt az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei rendszeresen ellenőrzik. Judik Zoltán, a Nemzeti Sportuszodák műszaki igazgatója az Infó Rádiónak 2002-ben adott interjújában elmondta: az ellenőrzések során vizeletet főleg ott találnak, ahol kisgyermekeknek tartott úszásoktatás van. | Egészség | 2005. november 28., hétfő
Öngyilkosság egy továbbküldött levél miatt Az alábbi sztori – amit Véronique Campion-Vincent és Jean-Bruni Renard könyvéből idézünk - 1999-ben terjedt el Franciaországban. David Hirschmann kereskedelmi szakos egyetemistaként 1999. május 12-én elektronikus körlevelet küldött egyetemista társainak, melyben arra panaszkodott, hogy a Bain & Cie tanácsadó cég nem tudott neki olyan interjúidőpontot javasolni, amelyet össze tudott volna hangolni munkaidejével. David szerint ez azért van, mert a Bain & Cie messziről tojik a végzősökre, akiktől viszont elvárja, hogy úgy táncoljanak, ahogy a cég fütyül. A levélre egy Fatima nevű elsőéves hallgató válaszolt, aki leírta, hogy a szerénység egy nélkülözhetetlen tulajdonság a karrier szempontjából, és az iskolának jobban kellene figyelni, hogy a Dadid-féle diákok ne rontsák az egyetem hírnevét. David május 18-án válaszolt a lány levelére, a következőképpen: „Ne aggódj, ezek a cégek úgyis az olyan embereket keresik, mint amilyen te vagy, aki mindenre képes a karrieréért. (…) Majd évekkel később, amikor a szád tele lesz spermával és virágozni fog az ánuszod, te is mondhatod majd a telefonba: „Nos, sajnáljuk.” Fatima berágott David levelén és körbeküldte azt. Egy hónapon belül több tízezer internetező postaládájában landolt a David és Fatima közti levelezés. A Bain & Cie is bepanaszolta Davidet az iskolánál, ahol jelezték: a fiút nem találják, valószínűleg elhagyta az országot. Az ügyről egy internetes vitaoldalt is indítottak, amelyre napi 25 ezer netező látogatott el. A Libération május 28-ai számában írt az esetről, a témát aztán több más napilap és magazin is felkapta. Június 14-én David testvére e-mailben tudatta: David öngyilkos lett. A Zdnet internetes szájt egyik munkatársa, Jérome Thorel utánajárásának köszönhetően kiderült: a történetből csupán David első levele és Fatima reakciója a valódi. A második - obszcén és durva - levelet már nem David küldte, hanem egy nevével visszaélő ismeretlen, aki az iskola belső levelezési hálózatán keresztül férkőzött hozzá David postafiókjához. A levél állításával ellentétben a Bain & Cie-től nem küldtek panaszlevelet az iskolának. Az iskola közleménye, miszerint Davidot nem találják, szintén hamis - legalábbis az intézmény cáfolta annak kiadását. Az ügyben indított internetes oldal látogatottsági adatai is túlzóak, és ami a legfontosabb: David állítólagos öngyilkossága is valótlannak bizonyult.
| Népek-emberek | |