 |
|
|
Megkapjátok, bekülditek, mi meg megmondjuk, igaz-e vagy sem. Ha tudjuk. Mi ez az oldal? Vissza a főoldalra Fanatical Display (fotóblog)  mailto: RSSELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints! 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május ELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints!  |
2005. június 24., péntek
Nyár van Egy hét pihenés következik. Várhatóan addig se maradtok tartalom nélkül, állandó tanácsadónk vendégszerkesztőként debütál. Ne kíméljétek őt a commentben. | Szolgálati_közlemény | A napraforgó napraforgása
A szabadban álló napraforgók virágzatukkal mindig kelet felé fordulnak, de ha a keleti oldalt valami fal vagy egyéb akadály elzárja előlük, déli vagy akár nyugati irányba is néznek. (…) A napraforgó virágzata szirmainak kifejlődése idején keresi meg magának azt az irányt, amelyből a legtöbb napfényt és a leghosszabb ideig kaphatja s ebben az irányban aztán meg is marad – idézi Gaál Réz Endrénét. A Sendung mit der Maus című gyermekműsor szerkesztői egy alkalommal egy egész csapattal vonultak ki egy napraforgó-ültetvényre, hogy megörökítsék a jelenséget. Kísérletük azonban eredmény nélkül maradt: az árnyékok csodálatosan, a tányérok azonban sehogyan nem mozogtak. A valóságban ugyanis csak a fiatal növények virágkezdeményei néznek reggel kelet, este nyugat felé. A növekedéssel a virág szövetei megszilárdulnak, és beállnak a legjobb megvilágítás felé, azaz - ha nincs előttük akadály - keleti irányba. Volker Hahn, a hohenheimi egyetem napraforgókkal foglalkozó kutatója szerint a növekedési idő alatti forgolódással a növények 10-15 százalékkal több napenergiát kapnak. Lázár István története a napraforgóval és Gaál István könyvével | Tudomány | 2005. június 22., szerda
A testméret időbeli fejlődése Moshi-moshi felvetéséből kiindulva "az alapprobléma: a huszadik századi modern társadalmakban nagyon hirtelen kezdett nőni az átlagos testmagasság. méghozzá jelentősen. igaz, hogy a történelem folyamán az átlagos testmagasság szinte mindig nőtt, de évszázadok alatt is csak egy-két centimétert, míg például a múlt századi hollandiában néhány évtized alatt 10-15 centis növekedést sikerült megfigyelni. megoldás: a modern társadalmak modern élelmiszeripara szintén modernizált gazdálkodásra alapszik. az élelmiszeripar minőségre és mennyiségre vonatkozó igényei megnőttek, így általános gyakorlattá vált az állatok tápjának kiegészítése mindenféle - pl. növekedési - hormonnal. a növekedési hormon részben lebomlik, de részben fel is halmozódik a húsban. a modern társadalmak polgárai tehát növekedési hormont zabálnak a hamburgeres húspogácsában, a csirke far-hátban és nagyjából minden húsfélében." Jürgen Brater Lexikon der rätselhaften Körpervorgänge című, a magasság napközi változása kapcsán már idézett könyvében foglalkozik a testmagasság időbeli növekedésével is. Ebben a szerző leírja: a férfiak átlagos magassága az elmúlt 200 évben 10 centimétert nőtt, de nem mondható meg egyértelműen, hogy ez minek köszönhető. Brater felvonultatja a tudomány magyarázatkísérleteit a jelenség indoklására. Az egyik értelmezés szerint megnyúlásunk egyszerűen a jobb táplálkozásnak köszönhető. A növekedés szempontjából különösen jelentős az állati fehérjék és a cukor fogyasztásának megugrása; előbbi csökkenti a növekedésgátló folyamatok hatását, utóbbi elősegíti a testmagasság növekedését. Brater szerint magasságunk növekedésében szerepet játszanak a gyermekkori védőoltások is, valamint az a tény, hogy a fejlett országok gyermekeinek nem kell olyan kemény fizikai munkát végezniük, mint egykoron, így az étkezések során bevitt energia nagyobb részben fejleszti testüket. Gyenis Gyula és Joubert Kálmán Óriások leszünk? című, 2002-ben megjelent tanulmányukban megállapították: a kutatók többsége az életszínvonal növekedését tartja a döntő tényezőnek, amely magával hozza a higiénés viszonyok javulását, az egészségügyi ellátás fejlődését, az urbanizáció térhódítását, a táplálkozás mennyiségi és minőségi megváltozását. A növekedéssel kapcsolatban azonban más elképzelések is napvilágot láttak. A kutatók egy része szerint a trópusi éghajlat vagy a nagy tengerszint feletti magasság csökkenti a növekedés ütemét. Megint mások részben a migrációval magyarázzák a növekedést. Ez azt feltételezi, hogy az embernél ugyanúgy működik az ún. heterózishatás, mint az állatoknál, ahol a genetikailag egymástól távolabb álló egyedek kereszteződésekor az első utódnemzedékben előnyös tulajdonságok alakulnak ki, például nagyobb testméret. A szerzőpáros szerint azonban a trend nem folytatódik a végtelenségig. Az életszínvonal növekedése lehetővé teszi, hogy a gyermekek elérjék az örökölt gének által megszabott testmagasságot, amit korábban csak kevesen értek el a nagyszámú retardáló hatást kifejtő tényező miatt. Óriások leszünk? A felnőttkori testmagasság szekuláris trendje | Egészség | |
