 |
|
|
Megkapjátok, bekülditek, mi meg megmondjuk, igaz-e vagy sem. Ha tudjuk. Mi ez az oldal? Vissza a főoldalra Fanatical Display (fotóblog)  mailto: RSSELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints! 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május ELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints!  |
2005. május 5., csütörtök
Űrtoll vagy ceruza? Amikor a NASA elkezdett asztronautákat küldeni az űrbe, hamarosan rájöttek, hogy a golyóstoll nem működik gravitáció nélkül. Hogy megküzdjenek ezzel a súlyos problémával, NASA-kutatók kifejlesztettek egy olyan tollat, ami ír gravitáció nélkül, fejjel lefelé, víz alatt, és majdnem minden felületen, valamint fagypont és 300°C között bármilyen hőmérsékleten. Mindez egy évtizedbe és 12 milliárd dollárba került. Az oroszok ceruzát használtak. A NASA és a Snopes.com szerint a kezdeti időkben a szovjetek és az amerikaiak egyaránt ceruzát használtak az űrben. A szabadon lebegő törött ceruzahegy, a tiszta oxigént tartalmazó űrkabinban könnyen lángra kapó ceruzafa és a gyúlékony grafit azonban többszörös veszélyt jelentett az űrhajósokra. A ceruzák hátrányait felismerő Paul C. Fisher 1965-ben - több mint egymillió dollárt áldozva a projektre – kifejlesztett egy űrbiztos tollat, melyet tesztelésre elküldött Robert Gilruth-nak, a houstoni űrközpont igazgatójának. A Snopes és a NASA honlapján olvasható információk szerint Fisher az íróeszközt nem az ő rendelésükre készítette, kutatásait maga finanszírozta. Mi viszont találtunk egy Fisherrel készült interjút, melyben a feltaláló arról számol be, hogy 1965-ben a NASA-tól keresték meg őt. Ugyanebben a beszélgetésben számolt be arról is - talán egy újabb legendát keltve életre ezzel - , hogy a toll fejlesztésének ötletét álmában visszatérő, halott apja súgta meg neki. A tollak végül kétéves tesztelést követően az Apollo 7 1968-as útján mutatkoztak be élesben. Az első szovjet rendelés – 100 tollra és 1000 tintapatronra – 1969-ben futott be a céghez. Az íróeszközt civilek is megvásárolhatják, akár az interneten keresztül is. History of the Fisher Space Pen
| Tudomány | 2005. május 3., kedd
Homokvihar Irakban
A fotó eredeti, a képek április végén készültek az iraki al-Asad amerikai katonai támaszponton.
A táborhoz 95 kilométer/órás sebességgel közeledő vihar háromnegyed órára elnyelte az egész támaszpontot.
Szakértők szerint az ilyen homokviharok még Irakban is ritkaságszámba mennek.
A Marine Corps News szerkesztője szerint az egyébként nagyon látványos és félelmetes természeti jelenség nem okozott személyi sérülést, és a katonai eszközöket sem érte kár. További felvételek a BBC-n és a Snopes.com-on.
Egy ráadás homokviharos videó pedig itt.
Forrás: Dust in the wind: A wall of sand moves through Al Asad | Érdekes_képek | 2005. május 2., hétfő
15 millió magyar miniszterelnöke
Dávid Zoltán 1993-as, a Hitelben megjelent írása szerint a 15 milliós formula Illyés Gyulától ered, és a 60-as évek végén még valószínűleg korrekt is lehetett ez a szám. Amikor azonban Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, már nem volt 14 millió magyar sem, azóta pedig rohamosan csökkent a számuk – mutatott rá É. Kiss Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója egy tavaly decemberi rádióadásban. Legutoljára Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese beszélt a soproni EU-napok keretében arról, hogy a magyar kormánynak "nem csak az itt élő 10 millió ember, hanem a 15 milliós Kárpát-medencei magyarság" képviseletét kell ellátnia. A magyarok pontos számának meghatározását több tényező nehezíti. Magyarok olyan országokban is élnek, ahol nem ismerik a nemzetiség fogalmát, és nem készül statisztika a bevándorlókról. Ahol vannak adatok, ott is nagy a zűrzavar: egyszer anyanyelvet, máskor nemzetiséget tudakolnak, van, ahol az állampolgárságot, és van, ahol a születési helyet tartják nyilván. Ráadásul a bevallott adatok sem mindig tükrözik a valóságot, kiváltképp igaz ez a nemzetiségeit sokszor mostoha állampolgárként kezelő kelet-európai államokra. És még nem is beszéltünk a magyarországi kisebbségek többszázezres létszámú közösségeiről, akik tovább csökkentik a magyarlisták alapjának számító honi magyarság számát. É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyvéből megtudtuk: a magyarságnak körülbelül egyötödét teszik ki a szomszédos országokban élő magyarok (mintegy 2.450.000 fő). Lélekszámuk az utóbbi évtizedben rohamosan csökkent, tíz év alatt 300.000-rel lettek kevesebben. Dávid Zoltán fent idézett, Hány millió a tizenötmillió? című írásában arra figyelmeztetett: legfeljebb 14 millió magyarról beszélhetünk, ebből a Kárpát-medencei magyarság 13 millió. Kiss Jenő 1997-es, A magyar nyelvről nyelvpolitikai megközelítésben című tanulmányában 3.320.000-re becsüli a szomszéd országok magyarságát. É. Kiss Katalin könyvében részletezi a Kárpát-medencei magyarság számát. Romániában az 1992-es népszámlálási adatok szerint 1.599.000 magyar élt, számuk azonban 1992 és 2002 között 190.000-rel csökkent. A szlovákiai magyarok száma 1970 és 1990 között stagnált (567.000 fő), a legutóbbi 10 évben azonban számuk mintegy 10 százalékkal, 47.000 fővel csökkent (520.000). A Vajdaságban 1971 óta dráma mértékű a magyarság csökkenése, jelenlegi lélekszáma 290.000 körüli lehet. Az ukrajnai magyarok száma 1959 óta stagnál, számuk 2001-ben 156.000 volt. Horvátországban ma körülbelül 15.000, Szlovéniában 7.000 magyar él, Ausztriában pedig körülbelül 16.000-en értenek magyarul, és 4000-en tartják magukat magyar anyanyelvűnek. Az emigráns, nyugat-európai, amerikai, ausztráliai magyarság összlétszáma Dávid Zoltán 1993-as becslése szerint körülbelül egymillió. Túlbecsülik az amerikai magyarság létszámát azok, akik az 1980-as népszámlálásra hivatkozva azt állítják, 1,7 millió magyar él az Egyesült Államokban. Ez ugyanis csak a magyar származásúak száma, közülük csak 179 ezren beszéltek otthon magyarul, s ebből mindössze 52 ezer az USA-ban született második generációs magyar. Dávid szerint túlzó az Izraelben élő magyarok számára vonatkozó többszázezres becslés is, mert a Magyarországon születetteket, akiknek anyanyelve magyar volt s mindmáig a magyar kultúra és irodalom pártolói, még csak beleszámíthatjuk a magyar anyanyelvűek közé, de az Izraelben született gyermekeik már aligha tartják magukat magyarnak.
Megkeresésünkre É. Kiss Katalin elmondta: nem hiszi, hogy a milliós nagyságrendű hiba forrása abban van, hogy több amerikai, ausztrál stb. magyart feltételeznek, mint ahány van. Szerinte inkább a határon túli magyarság gyors fogyásával, egyre gyorsuló asszimilációjával nem néz szembe a közvélemény.
Források: É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról Dávid Zoltán: Hány millió a tizenötmillió? (Hitel 1993/8) Romsics Ignác: Múltról a mának | Politika | |
