 |
|
|
Megkapjátok, bekülditek, mi meg megmondjuk, igaz-e vagy sem. Ha tudjuk. Mi ez az oldal? Vissza a főoldalra Fanatical Display (fotóblog)  mailto: RSSELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints! 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május ELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints!  |
2005. június 1., szerda
Legendaturizmus „Minden magyarországi városnak [ez talán túlzás] van egy sztorija” – hívta fel a figyelmünket nemrégiben a helyi legendákra pnxntdd. Az Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság most e gondolatra építve, a más országokban egyébként igen sikeres legendaturizmus meghonosítása érdekében a http://www.thermaltourism.hu/4-5459.html honlapon összegyűjtötte a térség legismertebb legendáit, mondáit - többek között a Látóképi Csárda, a debreceni líceumfa, a könnyező Mária-kép és a csodarabbi sírjának történetét. A Kelet Magyarország értesülései szerint ennek alapján hamarosan várható egy konkrét programajánlat is.
| Legendakutatás | 2005. május 30., hétfő
A spermás gyros és az ostension fogalma A spermás gyros történetéhez már két bejegyzésünk is kapcsolódik, most harmadjára is előhúzzuk a sztorit. Mindezt nem azért tesszük, mert annyira fontosnak, hangsúlyosnak tartjuk ezt a szóbeszédet, hanem azért, mert e történeten keresztül remekül bemutatható a legendák természete, hatása. Első bejegyzésünkben bemutattuk, hogy a legenda nem hazai termék, a világ számos országában ismerik, mesélik. Szóltunk arról is, hogy mik váltják ki az ilyen típusú szóbeszédeket, minek köszönhető népszerűségük. Második bejegyzésünkben egy olvasói hozzászólásra reagáltunk, mely a legenda konkrét budapesti előfordulására hívta fel a figyelmet. Megtaláltuk a hivatkozott történetet, de kiderült, egyszerű rágalmazásról volt szó. Azoknak, akiket e két bejegyzésünk megnyugtatott, most bemutatjuk az ostension fogalmát. Az ostension felfedezéséig hosszú út vezetett. Első körben levelet írtunk Sergio Benvenutónak, azt tudakolva, ismer-e példákat arra vonatkozóan, hogy egy legenda azáltal vált valóságossá, hogy a mesélők kipróbálták azt. Válaszában az olasz professzor figyelmünkbe ajánlotta a városi legendák egyik leghíresebb szakértőjének, Jan Harold Brunvand e kérdéssel foglalkozó könyveit. Benvenuto elmesélte nekünk azt is, hogy e létező jelenség miatt jobban szereti az angol rumor (szóbeszéd) kifejezést a városi legendáknál, mert ez utóbbi azt sugallja, hogy e történetek minden esetben kitaláltak - ez pedig nem igaz. Az ostension szóra azonban nem az ő, hanem Barbara Mikkelson, a Snopes.com egyik szerkesztője mutatott rá, szintén levelünkre válaszolva. Ők például csak akkor jelölnek meg valóságosként (True) egy történetet, ha bizonyított, hogy a legenda egy valós eseményből ered. Ha egy szóbeszéd kialakulása időben megelőz egy valós cselekedetet, ostension-ről beszélhetünk – írják a szerkesztők. A latin eredetű szót (ostendere – felmutatni) a magyar származású Dégh-Vázsonyi folklórkutató-szemiotikus házaspár hozta összefüggésbe a legendákkal. 1983-as, Does the Word 'Dog' Bite című tanulmányukban a szerzők az amerikai Halloween-napi „ugratások” fejlődését tanulmányozva mutatták be a legendák valóra válását. A szó azt a folyamatot írja le, amikor a legendamesélők - mintaként felhasználva egy szóbeszédet - maguk is megteszik az abban elmondottakat. A cselekvés alapja ez esetben tehát egy legenda. A történetmesélés és a cselekvés időrendi sorrendje megfordul: előbb van szóbeszéd, amit egyfajta rituális cselekedet követ. A folyamatnak három fajtája van. Ha valaki szándékosan játszik el egy legendát, pseudo-ostensionről beszélünk. Proto-ostension esetén valaki úgy mesél el egy létező legendát, mintha az személyesen vele történt volna. Végül quasi-ostension akkor áll elő, amikor megtörtént eseményeket értelmezünk félre egy fejünkben élő legenda miatt. A háromfajta jelenség eredménye tehát sorrendben: csínytevés, hazugság és tévedés. Egy közös példa a fenti fogalmak megértésére: John Lundberg angol művész minden évben elkészíti a maga kis gabonakörét, folyamatosan táplálva ezzel a földönkívüliek földre szállásáról szóló legendákat, egyben a gyakorlatban illusztrálva az ostension fogalmát. Ha ugyanezt Pistike csinálja a haverjaival, majd elbújva jókat röhögnek a terepre kiszálló szakértőkön, és csak napok múlva mondják meg, hogy ők a hunyók, ez a fogalom pszeudo változata. Abban az esetben, ha ugyanezt a csínytevést Árpika a baráti körében úgy meséli el, hogy hazafelé menet hatalmas fénygömböket látott, amelyek köröket égettek a búzatáblába, proto ostensionről van szó. Ha ezt követően turistainvázió indul a térségbe, és Pistikéék hülyéskedésén túl minden viharvert gabonatáblában további köröket, ne adj isten ufókat vélnek felfedezni, előállt a jelenség kvázi változata. Visszatérve a példánkra: a spermás girosz legendája ugyan a világ számos országában ismert és mesélt történet, s legtöbbször szakmai féltékenység, irigység, esetleg idegengyűlölet áll e legenda terjesztésének hátterében, de azok között, akik e sztorit mesélik, nem elképzelhetetlen, hogy akad valaki, aki – poénból, bosszúból, irigységből - kedvet kap e történet lemásolására. Az ijesztgetés távol áll tőlünk, de ennyit még hozzá kellett tennünk a spermás gyros legendájához. Mert így kerek. Memes and ostension: legend and life interacting
| Legendakutatás | 2005. május 26., csütörtök
Testmagasság reggel és este Magasságunk nem állandó, reggel néhány centiméterrel magasabbak vagyunk, mint este. Ez bizony így van, bárki kipróbálhatja. Mi is megtettük, három napon át folyamatosan mértük magunkat. 190 centis magasság esetén 2-3 centi, 174 centi esetén pedig 1,5-2 centi volt a különbség a felkelés utáni és lefekvés előtti mérés között, az előbbi javára. A jelenség Jürgen Bräter korábban már idézett könyve szerint abból adódik, hogy gerincoszlopunkat este, mikor alszunk, nem nyomja a súlyunk, így egy kicsit megnyúlunk. Napközben a nyomás hatására mind a csigolyáink egymással érintkező rostos porclemezeinek vastagsága, mind a gerincoszlopot egybentartó, illetve mozgató szalag- és izomrendszer abszolút hosszúsága csökken. Előbbi pusztán a gravitáció, utóbbi a napközbeni izomtónus-fokozódás hatására cselekszik így.
| Egészség | |