ELKÖLTÖZTÜNK!

Az új oldal: kattints!

2005. február 28., hétfő
 

A legendák keletkezése

 

A szóbeszédek kialakulásával kapcsolatban több elmélet is létezik - mutat rá Csabai Márta pszichológus, Sergio Benvenuto Városi legendák - Miért hisszük el, amit mondanak? című könyvének fordítója.

 

Az egyik szerint a közösség létrehozásának és fenntartásának szükségletéről van szó, melyben a szóbeszéd egyszerre szolgálja az egyének közötti kapcsolatépítést és az információáramlást. Az emberek az információk jelentős részét bizonytalan eredetű közlésekből szerzik, ezeket később tényként mesélik el egymásnak. A városi legendák népszerűsége egyrészt tehát abból fakad, hogy a "jól értesültek" felkapott társasági személyek lesznek, körülöttük hálózat alakul ki.

 

A másik elmélet szerint a városi legendák kialakulásának az a legfőbb oka, hogy az egyén olyan információkat közölhet általuk, amelyek nem férnek bele az elfogadott diskurzusba, tehát kimondhatatlan vagy elfogadhatatlan érzéseket közvetítenek. Példa lehet erre a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek körül kialakult számtalan összeesküvés-elmélet - ezek nagy része úgy keletkezett, hogy a ki nem mondott Amerika-ellenességet ismeretlen jól értesültek szájába adták.

 

Tovább a teljes cikkhez: Leleplezett leleplezők

 


| Legendakutatás |

2005. február 25., péntek
 

Híd-alagút kombináció Svédország és Dánia között

 

 

A fotó eredeti, de nem egy Svédország és Dánia közötti hidat ábrázol, hanem egy 4,6 mérföld hosszúságú híd-alagút kombinációt az amerikai Virginiában. A Monitor-Merrimac Memorial Bridge-Tunnelt (MMMBT) hét évig építették 400 millió dollárból, és 1992 áprilisában nyílt meg. Svédország és Dánia között is van egy hasonló híd, az Oresund, a fenti kép azonban nem azt ábrázolja.

 

További képek és infók a virginiai objektumról

 

Légi fotók az MMMBT-ről

 

Adatok és képek az Oresund-híd építéséről


| Hoax_valódi_képpel |

2005. február 18., péntek
 

A Nagy Fal és az űr

 

A kínai Nagy Fal látható a Holdról (a világűrből)

 

 

A híresztelés az első Holdra szállás idejéből származik, amikor is a legenda szerint az asztronauták meglepődve fedezték fel, hogy az óceánokon és kontinenseken kívül a kínai Nagy Falat is látják. Ami több mint 7 ezer kilométer hosszú ugyan, de csupán 12 méter széles.

 

A Space.com által idézett űrhajósok szerint ez egészen biztosan nem igaz: a Holdról nem látható a Nagy Fal, viszont az űrből jópár földi objektum felismerhető.

 

„A Föld gyönyörű az űrből, ám a Nagy Falat nem láttam felülről" – nyilatkozta Yang Liwei, a Földet elsőként megkerülő kínai űrhajós 2003 októberében. Ezzel igencsak elszomorította a kínaiakat, akik egészen addig azt hitték: a Nagy Fal az egyetlen ember alkotta objektum, amely látszik az űrből. Leleplezése után volt, aki azt javasolta, hogy világítsák ki a Nagy Falat, mások pedig a tankönyvek javítására szólítottak fel.

Ezzel szemben Eugene Cernan amerikai űrhajós szerint 160-320 kilométer magasságban a kínai Nagy Fal szabad szemmel is látható, szerinte Liwei-nek valószínűleg csak nem volt szerencséje: az időjárási és légköri viszonyok nem voltak megfelelőek. Szintén látható a fal Ed Lu asztronauta szerint; igaz, sokkal kevésbé, mint mondjuk a piramisok vagy a városok, és csak nagyon jó fény- és időjárási viszonyok mellett. Fényképet azonban, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ő sem tudott csinálni a falról.

 

 

2004 májusában úgy tűnt, az Európai Űrhivatal (European Space Agency - ESA) Proba névre hallgató űrszondájának végre sikerült bizonyítékot szereznie egy évtizedes kérdésre (lásd a fenti képet). Az ügynökség azonban kénytelen volt visszavonni márciusi „szenzációs” bejelentését, miszerint jó minőségű képet kaptak a Nagy Falról egy a Föld körül 600 kilométer magasságban keringő szondától. A fotóról ugyanis később kiderült: egy folyót ábrázol.

 

Purported Great Wall Image Turns Out to be River

 

Great Wall of China from Space

 

China's Astronaut Didn't Find Great Wall of China, Myth Grows

 

What's Really Visible from Space

 

Mégiscsak látni a kínai Nagy Falat az űrből! (a téves jelentés)

 

Fotók a piramisokról egy 800 mm-es lencsével felszerelt Kodak DCS760 digitális fényképezővel

 


| Tudomány |

Régebbiek | Végére »