 |
|
|
Megkapjátok, bekülditek, mi meg megmondjuk, igaz-e vagy sem. Ha tudjuk. Mi ez az oldal? Vissza a főoldalra Fanatical Display (fotóblog)  mailto: RSSELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints! 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május ELKÖLTÖZTÜNK! Az új oldal: kattints!  |
2005. január 31., hétfő
Az eszkimó hó Az eszkimóknak többtucatnyi {egyes változatokban többszáz} szavuk van a hóra.
Steven Pinker pszichológus 1994-ben megjelent, The Language Instinct című könyvében bebizonyította, hogy a történet a sokszáz eszkimó havas szóról nem más, mint mese. A legenda fejlődését Laura Martin antropológus dokumentálta. Eszerint 1911-ben egy Franz Boas nevű antropológus megállapította, hogy az eszkimóknak négy szavuk (aput, gana, piqsirpoq és qimuqsuq) is van a hó fogalmára. Az antropológus ezzel azt akarta bizonyítani, hogy még a primitívnek mondott nyelvek is milyen komplexek. A példát előszeretettel felhasználták érveléseik során a relativista nyelvészek is, akik ily módon rámutattak, hogy minden nyelv másképp értelmezi a világot, ezért nem összevethető más nyelvekkel. Boas tanítványainak publikációiban ez a szám előbb hétre nőtt, idővel aztán elérte a százat, majd a kétszázat – egy extrém esetben pedig a négyszázat is. Megkerülve azt a definíciós hibát, hogy olyan, hogy egységes eszkimó nyelv nincs, elmondható: a valóságban az eszkimóknak nincs több szavuk a hóra, mint akármelyik más nyelvnek. A The Dictionary of the West Greenlandic Eskimo Language (C. W. Schultz-Lorentzen, Copenhagan: Reitzels, 1927) szótárban kettő szerepel: a qanik a levegőben lévő hópehelyre, illetve az aput a földön lévő hóra. Az általános hóra Sergio Benvenuto (Városi legendák, 2004) szerint a grönlandi eszkimók az aputot, a kanadaiak az aputit, az alaszkaiak pedig az apunt használják. Ha nagyon kell, a nyelvészek akár tucatnyi további szót is össze tudnak gyűjteni, mint azt tették a The Yup'ik Eskimo Dictionary (Steven A. Jacobson, Fairbanks: University of Alaska, 1984) igen nagylelkű szerkesztői, akik 24 szót gyűjtöttek össze. A pontos szám megállapítása azonban nemcsak a többféle dialektus miatt nehézkes: az eszkimók poliszintetikus nyelvet beszélnek, ami azt jelenti, hogy a mondattagokat, olykor egész mondatokat egyetlen hosszú szóba tömörítik. A 24 tehát a felső határ, közel ennyit pedig akár az angolból is összegyűjthetünk, mint azt tette Geoffrey K. Pullum professzor a The Great Eskimo Vocabulary Hoax and Other Irreverent Essays on the Study of Language című könyvében: snow, sleet, slush, blizzard, avalanche, hail, hardpack, powder, flurry, dusting, snizzling, rime, ice, frost, hoarfrost, snowball, iceball, cornice. A Die Zeit Stimmts rovata szerint az Alpok hegyvidékein lakók közel húsz szót használnak a hideg csapadék formáira, többek között a Locker-, a Wild-, a Neu- és a Pappschnee, a filzige Schnee, az Oberflächenreif, a Firn, a Sulz, a Pulver- és a Faulschnee. Az 1999-es Magyar szókincstár szerint a magyar nyelvben a havazás főnévre 9 (hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg), a havazik igére 9 (szállingózik, hulldogál, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik, pilinkél, pelyhedzik, havazkál), a hó szóra pedig 3 (hópehely, hópihe, hókristály) formát használhatunk, és akkor még nem beszéltünk a hideg csapadékok fent említett más formáiról, mint például a latyak, a lavina és a jég egyéb összetételeiről.
Bartos Tibor Magyar szótárában (Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 2002) az alábbi szavak szerepelnek a hóra: pillehó, pele (Gyergyó), hópelyhek, hópihék, pilinke, porhó, tűhó, dara, havas eső, havazás, hóesés, hófúvás, hóvihar, hóförgeteg, hótorlasz, hóakadály, átfúvások. | Népek-emberek | 2005. január 28., péntek
Galilei és a pisai ferde torony
Galileo Galilei a pisai ferde torony tetejéről különböző tárgyakat dobott le, azt bizonyítandó, hogy az esés sebessége független az aláhulló tárgy súlyától. A legenda ugyan sok komoly tudományos műben, lexikonban és tankönyvben is megtalálható, több mint valószínű, hogy Galilei a szabadesés törvényére az egyre meredekebb lejtőkön legördülő golyók mozgásának méréséből extrapolált. Sergio Benvenuto korábban már idézett könyve rámutat: Galilei a kísérlettel csak kinevettette volna magát. Állításával ellentétben a különböző súlyú testek ugyanis nem egyszerre értek volna földet, mert a levegő súrlódása lelassította volna a könnyebbeket. Koyré szerint a hiedelem Vincenzo Viviani 16. századi szövegéből (Racconto istorico della Vita di Galilei. In Viviani: Opere) ered, melyben Viviani azt állította, hogy Galilei a gravitációval kapcsolatos elméletét ugyanazzal az anyaggal, de különböző, azonos környezetben azonos sebességgel mozgó súlyokkal bizonyította, egy kísérletsorozatot mutatva be a pisai ferde torony tetejéről. Az őt követő szerzők, még az 1900-as években is teljesen bizarr részletekkel dúsították tovább ezt az állítást. Galileihez egyébként több más tévhit és legenda is kapcsolódik, akit bővebben érdekel, nézze meg az alábbi írásokban A Galilei-kép változásai (Természet világa) ... én mégis egy könyvet írtam (Természet Világa) Négyszáznegyven éve született Galilei | Tudomány | 2005. január 27., csütörtök
EU-ellenes legendák Az EU-ban - új vibrátorokat csak a régi visszaszolgáltatása után lehet venni; - havi hat Viagrát igényelhetnek az EU férfi tisztviselői; - az iskolai rendezvényekre vitt házi süteményeknél kötelező feltüntetni az összetevőket; - betilthatják a görbe banánt és a hajlott uborkát; - hegymászók a jövőben kötél helyett állványt kötelesek használni. A fenti és az ezekhez hasonló EU-ellenes, főleg Angliában nagy sikerrel futó rémmesék cáfolatára az unió Bizottságának sajtóirodája már egy saját honlapot is indított: | Népek-emberek | |